2013. szeptember 7.

Már egy ideje érezzük, hogy van egy tartozásunk, ami egyre kényelmetlenebb, már szinte nyomasztó, hiszen a hagyományoknak megfelelően minden vendégnek jár egy meghívó. Méghozzá papír alapon, borítékban, személyesen átadva. Többször neki is futottunk a feladatnak, de eddig mindig elakadtunk vele; talán mert az idő nem sürgetett eléggé. Személy szerint sosem gondoltam volna, hogy többet fogunk tökölni egy darab papírral, mint például a helyszín és a menü kiválasztásával. Hogy miért okoz ilyen nehézséget a meghívó kiválasztása, azt nem igazán sikerült megfejtenünk. Talán a nagy választék zavar be, vagy a tény, hogy ennek a papírnak az alján már ott lesz az aláírásunk. Természetesen rengeteg mintát megnéztünk, de valahogy mindegyik túl giccses, vagy túl sznob, vagy túl vicces, vagy túl komoly volt.

Végül amellett döntöttünk, hogy saját magunk készítünk meghívót. Ezzel az elhatározással elértük, hogy immár külön kellett papírt, borítékot, meghívószöveget és idézetet választanunk. A legnagyobb gondot az idézet okozta, ami a szakirodalom szerint kötelező eleme egy eskövői meghívónak. A miénken ilyen nem lesz. Viszont rengeteg derültséget okozott számunkra egy péntek esti fröccsözés közben, hogy mik azok, amik nem lesznek. Ízelítőnek bemutatunk néhányat:

"Elötted a kűzdés, előtted a pálya, az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod az erő micsoda? Akarat, mely előbb vagy utóbb borostyánt arat." - Idézet egy gyermekkori emlékkönyvből. Nagyon komoly. Vajon honnét szedte ezt egy 12 éves gyerek? Hát a saját emlékkönyvébe írta egy másik 12 éves. 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." - A kis hercegből, egy mindenki számára kedves idézet. Nem győzünk egyetérteni. 

"Nem azért szeretlek aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted" - Marqueznek tulajdonított gondolat, de nyilvánvalóan Péterfy Boritól merített. 

"Előző életemben denevér voltam…" - énekli Péterfi Bori, de a rock and roll nem színdarab Bori, azt nem lehet eljátszani. 

"Mindig az gyõz, aki meg tud semmisülni az ölelésben." - Hamvas Béla, nagy magyar bölcs. 

"Öregedjünk meg együtt, a sors bármit is rendel. Így állunk elébe mi, ketten, egy szerelemmel." John Lennon, nemzetközileg elismert szakértője az Életnek. Mondjuk, kíváncsiak lennénk, mi a véleménye most. 

"Elõbb-utóbb biztosan fellép a körülmények olyannyira kedvezõtlen elrendezõdése, hogy esküvõre kerüljön a sor… " - Mondta Murphy, aki neve alapján ír bölcs lehetett. Ne hallgassunk rá, az írek sokat isznak. 

"… van aki a testből kipiszkálja a lelket … " - Kispál és a Borztól az Etetés című szerelmes sanzon kulcsmondata. 

"Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet, veled táncolni sohasem félek." - Pál Utcai Fiúk és no comment.

Na, hát ez volt nagyjából a választék, amiből mindet elvetettük, és most mindet megmutattuk. És a végére a jó hír, hogy a meghívó már szinte készen van! :-)

Bizonyára felmerült már Bennetek a gyanú, hogy ha az esküvőnek megvan az időpontja, akkor minden bizonnyal azt a helyszínnel együtt találtuk meg. Teljesen logikus. Így nem is húzzuk tovább az időt, hanem leleplezzük a tett helyszínét, ami nem más mint a Fenyőharaszti Kastényszálló. Az objektum Budapest határától körülbelül 50 km-re található Hatvan város és az M3 autópálya közelében, tulajdonképp egy szántóföld közepén. Nehéz meghatározni, hogy az oda vezető bekötőút egy nagyon rossz állapotban lévő aszfalt út, vagy egy prémium minőségű földút.

A szálló két réspiacra fókuszálva prosperál: évente mintegy ötven lakodalomnak és majd száz csapatépítő disznóvágásnak ad otthont. Ezek a rendezvények, illetve a célcsoportjaik csak első hallásra esnek távol egymásól. Ha jobban belegondolunk, mindkét ünnep tradícionális evés-ivás, és közöttük számos meglepő szinergiát fedezett fel az üzemeltető vállalkozás. Egyrészt, akik ott esküsznek, azok gyakran visszatérnek disznót vágni. (Mi bízunk benne, hogy ezt nem a házasélet okozta vérszomj motiválja, hanem a szakács személye.) Másrészt, a saját nevelésű disznók húsa igen izletes a jó minőségű lakodalmi maradéktól.

Az egyszintes szálló egyékbént inkább hasonlít egy nagyobbacska kúriához, mint igazi kastélyhoz, de tény, hogy az épület eredetileg a Podmaniczky család vadászkastélyaként szolgált. Ezt a funkciót a kastély annak idején három egybenyitható bálteremmel, 26 szobával, és egy étterem szárnnyal látta el, ami mára egy vendégházzal és egy külső medencével egészült ki. A kastélyhoz egy vadaspark és egy tó is tartozik, ám ezek a terv szerint nem játszanak majd szerepet azon a bizonyos napon.

Az egybenyitott bálteremben 100-130 fő számára lehet megteríteni, és körülbelül ennyi vendég számára van szállás is. Maga a polgári szertartás jó idő esetén a kertben, rossz idő esetén egy belső díszteremben kap majd helyet. A kastély mellé eredetileg tervezett katedrális nem készült el, így az egyházi esküvőről lemondtunk. :-)

Ez a blog abban lesz a segítségünkre, hogy a lagzink minél hagyományosabb lehessen. Most biztosan többen felvonjátok a szemöldökötöket, hogy ez mennyire butaság. De legalábbis furán hagzik. Mi is érezzük, hogy ezt meg kell magyaráznunk. :-)

Azt az alapvető problémát szeretnénk a bloggal áthidalni, hogy a családtagjaink és a barátaink akár több száz kilométerre is lakhatnak tőlünk és egymástól. Sokan nem is ismerik egymást, és sajnos többőtökkel már mi sem találkoztunk évek óta. Szegedről, Villányból, Szekszárdról és Gyuláról, vagy épp külföldről biztosan nem fogtok átugrani hozzánk egy teára megkérdezni, hogy hogyan haladunk az előkészületekkel, és hogy milyen zenekart választottunk. Olyan kérésekkel sem fogtok a boltban összefutva bombázni minket, hogy melyik számot játsza le mindenképp a zenekar és melyiket semmi képp sem, és hogy milyen torta legyen, és hogy milyen játék ne legyen. Sőt, a távolság miatt a legjobb lakodalmi történeteiteket sem tudjuk meghallgatni, pedig ezek a katonaélmények után a leggyakrabban idézett sztorik minden családban. Mi ezekből az élményekből nem szeretnénk kimaradni, mert a lakodalom csak egy nap, az előkészületek viszont hónapokig eltartanak, aminek mi minden percét szeretnénk kiélvezni veletek. Azt szeretnénk, hogy amikor majd szeptember 7-én összegyűlik a násznép, az olyan legyen, mint egy kis faluban, ahol mindenki ismer mindenkit. Az emberek kedvelik egymást vagy pont nem, de semmiképp sem néznek idegenként egymásra, és mindenkiről tudnak egy jó történetet.

Tehát lesz ebben a blogban süti szavazás, vicces családi történetek, gyermekkori fotók és még sok minden más is, ami majd eszünkbe jut. És természetesen akkor is érdemes lesz olvasnod minket, ha szeretnéd tudni, hogy mikorra kell odaérned, és hogyan jutsz oda, hová kell ülnöd, és hol fogsz aludni, de ezek majd később.

Edó és Attila